Aranyszabályok, avagy mit tegyünk és mit ne!

Nulladik szabály: ha már valaha is kaptunk kéretlen e-mailt, használjunk spamszűrőt! Sajnos elég nehéz elkerülni, hogy előbb-utóbb felkerüljön a címünk egy spammer listárájára, ám a következő pontokban hasznos tanácsokkal próbálunk segíteni.

Spamszűrő létrehozása SquirrelMail-ben (ezen beállítás érvényes lesz a Thunderbird-ben, illetve Outlookban hozzáadott postafiókhoz):

1. Hozzon létre egy Spam nevű mappát.

2. Állítsa be a filtert az alábbiak szerint:

(A TE-n központi spamszűrés működik, a felhasználói gépekre ilyesmi szoftver telepítése szükségtelen. Még akkor is, ha a felhasználó azt tapasztalja, hogy kap spam-et. Ugyanis egyik rendszer sem tökéletes, és ami átjut a központi rendszeren, azt lokális megoldás sem fogja elkapni – a szerk.)

1. Soha ne válaszoljunk kéretlen e-mailre! Egy spammer számára a válaszunk igen értékes lehet, hiszen így megbizonyosodhat róla, hogy a címlistájában szereplő milliónyi e-mail cím közül a mienk aktív. Általános spammer taktika, hogy akitől bármiféle visszajelzés érkezik (mely egyben arra utal, hogy elolvasták, de legalábbis megnyitották a levelet), annak az e-mail címét felírják egy újabb listára – amely a “megbízható” címeket tartalmazza. Mivel egy ilyen lista roppant értékes, a spammerek ezeket egymás közt (megfelelő ellenszolgáltatás fejében) cserélgetik is, így szinte biztosra vehető, hogy még több helyről fogunk spamet kapni.

2. Soha ne kattintsunk kéretlen e-mailben szereplő linkekre! Bizonyára csábítóan hangzanak a “leiratkozás itt” és hasonló hivatkozások, ám ez csapda: újabb megerősítés a spammer számára, hogy valaki elolvasta az üzenetét. Másrészt egyre inkább terjedőben van a “phishing” elnevezésű tevékenység, melynek lényege, hogy az általában e-mailben szereplő linkek speciálisan elkészített weboldalakra juttatják el a gyanútlan felhasználót. A tipikusan bankok, levelezőrendszerek és elektronikus kereskedelemmel foglalkozó cégek honlapjaira a megtévesztésig hasonló weboldalakat azonban csalók készítik, a saját szervereiken futtatják, és céljuk minél több információ gyűjtése a óvatlan internetezőktől.

3. Soha ne vásároljunk kéretlen e-mailben hirdető forgalmazótól! Ezzel szinte “legalizálnánk” a spammerek tevékenységét, hiszen ha nem lenne kereslet, nem is lenne értelme spamet küldeni. Azonban ezer, tízezer ember közül sajnos mindig akad egy valaki, aki levélszemétben hirdetett árut vásárol (melynek eredete gyakran igen kétséges), és ez az arány már elegendő a gazdaságossághoz. Be kell látnunk, hogy a spam csak akkor fog véglegesen eltűnni, ha senki sem fog reagálni rá. Végső soron az e-mail elküldése is pénzbe kerül, ám ha senki sem vásárol, nincs miből fedezni a költségeket.

4. Soha ne készítsünk e-mail címlistát! Valószínűleg sok felhasználó keze alól kerülnek ki e-mail címlisták, még ha nincs is tisztában vele. Nem kell szándékos tevékenységre gondolni: nagy valószínűséggel mindenki kapott már “lánclevelet”, melynek méretes CC listája volt. Ha valaki ezt továbbküldi ismerőseinek, máris jó pár névvel és címmel gazdagodik a lista – mely legrosszabb esetben egy spammernél fog kikötni. A mai vírusok, férgek többsége végignézi a merevlemezen található fájlokat e-mail címek után kutatva, és levelezőprogramunk postafiók-fájljában is meg fogja azokat találni, majd az első adandó alkalommal elküldi azokat a készítőjének. Amennyiben mégis szeretnénk több címzettnek elküldeni ugyanazt a levelet, használjuk a BCC (láthatatlan másolat) mezőt az e-mail címek felsorolására, vagy küldjünk el egyenként az üzeneteket.

5. A tiltások után nézzük, mit szabad (és ajánlott) tennünk! Mivel a levélszemét mára gyakorlatilag az Internet részévé vált, és belátható időn belül nem is fog eltűnni, ezért két lehetőségünk van: vagy passzívan eltűrjük, hogy a spammerek kéretlen leveleikkel bombázzák postafiókunkat, és szolgai módon kézzel törölgetjük a nem kívánt e-maileket, vagy valamilyen spam-szűrőt állítunk üzembe, mely automatikusan, mesterséges intelligenciával azonosítja a levélszemetet, és azonnal törli is őket. Sajnos tökéletes rendszer nem létezik, így az egyes termékek között eltérés mutatkozhat a felismerési arányt illetően. A 80%-os arány már jónak mondható, és jelentős terheket vesz le a felhasználó válláról, és csökkenti a hálózati terheltséget is. (Ez tehát itt házon belül már megoldott, Önnek egyéb tennivalója nincsen – a szerk.)

(forrás: virushirado.hu)