Matolay Életműdíj

2011 május 14-én a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán (TF) 14 testnevelő tanárnak Matolay Életműdíjat adományoztak. A kitüntetéseket Istvánfi Csaba professzor, az MTTOE elnöke, és Ónodi Szabolcs, az MTTOE alelnöke adta át.

Az iskolai testnevelés és diáksport fejlesztése, valamint az olimpiai eszme terjesztése terén kifejtett kimagasló szakmai és pedagógiai tevékenysége elismeréséül a Magyar Testnevelő Tanárok Országos  Egyesülete, és a Magyar Olimpiai Bizottság Matolay Életműdíj kitüntetésben részesítette a következőket:

A kitüntetettek bemutatása

Kádár Árpád, népszerű nevén Pidu bácsi 1913-ban született, ma 98 éves. Hosszú, kalandos és termékeny életút áll mögötte. A Szentesi Gimnáziumban érettségizett, ahol labdarúgásban, tornában és teniszben a megyei és országos középiskolás versenyeken bajnoki címeket szerzett, kosárlabdában pedig főiskolai válogatott volt.

Lázár Andornak, az Országos Testnevelési Tanács (OTT) akkori alelnökének a tanácsára a TF-re jelentkezett, ahol 1938-ban testnevelő tanári diplomát szerzett.

Tanári tevékenységét Győrben kezdte meg- és később ott is fejezte be -, ahol a testnevelés tanításán kívül 1941-ben megalakította a Győri ETO torna szakosztályát, ahonnan később nemzetközi hírű versenyzők kerültek ki.

A háború az Ő életébe is beleszólt. Délvidéken, Erdélyben majd Oroszországban katonáskodott. Részese volt a „doni pokolnak” ahonnan három év orosz hadifogság után 1947-ben hazatérve, szintén testnevelő tanár feleségével együtt irányították a győri fiatalok tornaedzéseit.

A Révai Gimnáziumba kerülve sportszerető magatartásával óriási hatást gyakorolt tanítványaira, akik szeretettel, és tisztelettel követték.

Nagyon sokoldalú testnevelő tanár volt. A tanításon kívül edzősködött a torna, az atlétika, a kézi, kosár, és röplabda, valamint a labdarúgás sportágakban. Teniszben mesteredzői címet szerzett. Tanítványainak ezreit irányította a sport és az egészséges életmód felé.

Győr város büszke Kádár Árpádra, megbecsült és tiszteletben tartott polgárára. Rubin diplomájának átadására a város polgármesteri hivatalának dísztermében került sor. Az ünnepi eseményt megtisztelte jelenlétével Borkai Zsolt olimpiai bajnok, a város polgármestere, és Professzor Tihanyi József, a TF dékánja.

A Tanár Úr életpályája során alázattal és hittel szolgálta az iskolai testnevelés és diáksport ügyét.

Dr. Ábrahám Ferencné, (született: Komáromy Katalin) 1920-ban született, ma 91 éves. Népes családjában öt gyermeke, tizenhét unokája és hét dédunokája veszi körül. Testnevelő tanári diplomáját 1942-ben a TF-en szerezte. Évfolyam első, kiváló tanuló és sportoló. Tagja a TF kosárlabda csapatának, majd a TFSE társelnökeként vállalt közéleti szerepet.

Testnevelő tanári tevékenységét Nagykőrösön kezdte meg, és ott is fejezte be. Tanított a Nagykőrösi Arany János Gimnáziumban, majd a Tanítóképzőben és a Petőfi Sándor Általános Iskolában. A tanítóképzőben fontosnak tartotta, hogy a tanítók megtanuljanak testnevelés órát vezetni és megismerjék a kicsiknek való játékos mozgásanyagot. Tanári tevékenységével, példás életvitelével óriási hatást gyakorolt tanítványaira, akik közül többen testnevelő tanárokká lettek. Közülük is büszkén gondol vissza az olimpiai bronzérmes Donáth Ferencre, és az Amerikában dolgozó kiváló tornász edzőre, Hüllner Péterre.

A tanárnő egész életpályája során elkötelezett volt az iskolai testnevelés és diáksport iránt. Pedagógiai tevékenységét tanítványainak tisztelete és szeretete övezte. Családjában, iskolájában és tágabb környezetében az egészséges életmód és a sportolás mindig központi kérdés volt. Többek között ebből a meggondolásból indított el, és vezetett sok éven keresztül egészségfejlesztő asszonytornát.

Gyermekei különösen a kosárlabda sportágban értek el kimagasló eredményeket, amelyekkel többek között hozzájárultak ahhoz is, hogy Nagykőrös megkapta a Kosárlabdázás Városa elismerő címet. Unokái közül Petra (Ujhelyi Petra) a Detroit Shock kosárlabda csapatának centereként nyert profi bajnokságot, Edit (Ábrahám Edit) a Kyokushin karate sportágban többszörös magyar bajnok lett.

Befejezésül a kitüntetés alkalmából írt leveléből idézünk: "Úgy érzem, egész életemben nem tettem mást, mint azt tanítottam és hirdettem, amit a TF-en tanultam és megszerettem.  A magam és a kitüntettek nevében szeretném megköszönni azt a figyelmességet, amely a kitüntetés kapcsán felénk irányult. Igazán felemelő érzés, hogy ezt az elismerést - mint testnevelő tanári pályánk koronáját - most átvehetjük."

Pünkösty Botond: 1921-ben született, ma 90 éves. Testnevelő tanári diplomáját 1943-ban a TF-en szerezte. Az oklevél átvételét németországi hadifogság követte. Sikeres szökés után hazatérve 1944-ben kezdett tanítani Szentgotthárdon, majd harminchat éven keresztül a Szombathelyi Közgazdasági Technikumban oktatott. Iskolájában olyan atlétikai életet teremtett, amely forrása, utánpótlása volt a megye atlétikájának. Tanítványai az országos atlétikai versenyeken az 1960-1970 években számos középiskolai magyar bajnokságot és helyezést értek el. Kiváló szakmai felkészültsége, szigorú, de mindig következetes és szeretetteljes tanári magatartása miatt követték, és ragaszkodtak hozzá tanítványai.

Nem csak iskolájának, hanem a város sportegyesületének is meghatározó egyénisége volt. Kiváló vezetői tevékenységét elismerve 1981-ben a Vas Megyei Atlétika Szövetség szakfelügyelője, a későbbiekben pedig tiszteletbeli elnöke lett.

Számos társadalmi tisztsége közül elismeréssel és köszönettel említjük, hogy a Megyei Testnevelő Tanárok Egyesületének alapító tagja, két cikluson keresztül pedig elnöke volt.

Ma is korát meghazudtoló aktivitással vesz részt a városi diáksport versenyek szervezésében, lebonyolításában.

Pünkösty Botond testnevelő tanár példás életvitelű, közismert, társadalmilag megbecsült, köztiszteletben álló személyiség.

Szabady Tibor 1922-ben született, ma 89 éves. A budai Verbőczy, ma Petőfi Sándor Gimnáziumban érettségizett, ahol az iskola sportos szelleme irányította a testnevelés felé. A háború az ő életében is számos kalandos fordulatot hozott. A légierő tisztjeként Olaszországban teljesített szolgálatot, majd egy éves angol hadifogság után a háború végén hazatért. Kitanulva a géplakatos szakmát a Ganz-gépgyárban helyezkedett el. Ezután honvédségi ösztöndíjasként elvégezte a TF-et és 1950-ben testnevelő tanári diplomát szerzett. Tanári tevékenységét a Csepeli Királyerdei Általános iskolában kezdte meg, amit a Krisztina téri, majd az Attila utcai általános iskolák követtek.

Mintaszerű óravezetése, korszerű tanítási módszerei és példaértékű tanári magatartása felkeltette a TF vezetőinek a figyelmét és az iskolai tanítási gyakorlatok vezető tanárává nevezték ki. Ezt a felelősségteljes megbízatása 12 éven keresztül elismerésre méltóan végezte és a TF-es tanárjelöltek sokaságát indította útjára, látta el egy életre szóló szakmai-pedagógiai tanácsokkal.

Sportági érdeklődése sokirányú volt, de szívéhez legközelebb a barlangászat állt, amit számos tanítványával is megszeretetett.

Szabady Tibor iskolájában és környezetében köztiszteletben álló személyiség, akinek vezető tanári tevékenységére a TF hálával és köszönettel tekint vissza.

A Tanár Úr még ma is aktív sportoló. Rendszeresen úszik, tornászik, és túrázik.

Tatos István 1923-ban született, ma 88 éves. A TF-en 1947-ben szerzett testnevelő tanári diplomát. Hallgató korában tagja volt a nemzetközi hírű „Kerezsi Vándorcirkusznak”, amelynek látványos tornabemutatói az országhatáron túl is elismertek voltak.

Több sportágban ért el átlag feletti eredményt, amelyek közül kiemelkedik a birkózásban háromszor elnyert főiskolai bajnokság.

Testnevelő tanári tevékenységét Nagykálló és Nyíregyháza gimnáziumaiban folytatta.

Idézünk a Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium 2004. évi könyvéből: "Tatos István élő tanárlegenda. Nyolcvankettedik évében is szálfa egyenesen, szellemileg és fizikailag remek kondícióban van. Fiatal nemzedékek hosszú sorának példaképe, sportra, egészséges életmódra szoktató nevelője."

A tanár úr tanítási órái élményszerűek voltak. Tanítványai szerették és tisztelték. A nagykállói évekből szívesen emlékszik kedves tanítványára Pucsok Józsefre, aki később a Sportkórház tudományos igazgatója lett.

Tatos István ma 88 évesen is kitűnő kondícióban van, a diáksport rendezvények elmaradhatatlan résztvevője, igazi köztiszteletben álló testnevelő tanár.

Szentesi Alajos, 1924-ben született, ma 87 éves. 1944-ben a Kalocsai Érseki Tanítóképzőben tanítói, majd 1948-ban a TF-en testnevelő tanári diplomát szerzett. Testnevelő tanári pályája, szakmai tevékenysége 1948-év kezdetétől az 1984-es nyugdíjazásáig végig Pakshoz kötődik. A Kereskedelmi Középiskola, majd a jogutód Vak Bottyán Gimnázium tanára, ahol virágzó sportéletet teremtett. Az iskola bajnokairól dicsőségtablót készített és öt évenként sporttalálkozót szervezett számukra. TF-es korában versenyszerűen kosárlabdázott, atletizált és kézilabdázott. Tagja volt a TF 4 x 100-as főiskolai váltójának. Példájának, sportos életvitelének hatására több mint ötven tanítványa lett testnevelő tanár. A megye ifjú testnevelőinek irányt szabó világító tornya volt. Az iskolán kívüli sportélet aktív résztvevője, irányítója. A ma már országosan híres paksi kosárlabdázás meghonosítója. Az országos középiskolai bajnokságon a bajnokok és helyezettek sora került ki, a „paksi műhelyből”

Elméleti tevékenysége is jelentős. Szerkesztette és kiadásra készítette elő Paks Sporttörténete és a Paksi Középiskola Sportkörének Története  kiadványt (1992).

Szentesi Alajos, népszerű nevén Lala bácsi olyan iskolateremtő egyénisége a Tolna megyei testnevelők  nemzedékének, aki emberi tartásával, a testnevelő tanári szakma iránti példaértékű alázatával kivívta közvetlen és tágabb környezetének tiszteletét. Oktató-nevelő munkája elismeréseként számos kitüntetésben részesült.

Verbényi József 1924-ben született, ma 87 éves. Tanulmányait a TF-en 1942-ben kezdte meg, de azt a katonai behívás  a frontszolgálat és amerikai hadifogság miatt csak 1947-ben fejezhette be. Hazaérkezésekor fájdalmas családi veszteségről értesült, a megszálló szovjet csapatok szeretett édesapját ”malenkij robotra” vitték ahonnan sohasem tért vissza.

Verbényi József a TF-en atlétikában, tornában, labdarúgásban, és kosárlabdázásban jeleskedett. Ez utóbbi sportágban 1947-ben Párizsban részt vett a Főiskolai Világbajnokságon, és tagja volt az 1948-as londoni olimpiai keretnek is. Testnevelő tanári tevékenységét 1947-ben a budapesti Hernád Utcai Általános Iskolában kezdte meg. Innen hívták vissza egykori tanárai a TF-re ahol dr. Hepp Ferenc mellett sportpszichológiát, tudományos kutatást, és kosárlabdát oktatott. 1952-ben Páder Jánossal közösen megírták a TF első kosárlabda tankönyvét.

Az 1956-os szabadságharc és forradalom a TF-en érte, ahol tagja lett a Forradalmi Bizottságnak. A kollégiumban rekedt vidéki hallgatók élelmezését segítette, és higgadt magatartásával megóvta őket a veszélyes, felelőtlen cselekedetektől. A megtorlás időszakában 1957-ben letartóztatták, durván bántalmazták, majd a kistarcsai és a tököli internáló táborban tartották fogva.

Szabadulása után, 1958 októberében örökre eltiltották mindennemű sporttevékenységtől, így a tanítástól is. Segédmunkásként dolgozott egy kosárfonó szövetkezetben.

A politikai diktatúra lazulásával és az általános amnesztia bevezetésével folytathatta tanári, és edzői tevékenységét. A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségében számos szakmai tisztséget töltött be.

Tanítványai és barátai segítségével az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban sikerült tanári állásban elhelyezkednie, ahol pezsgő kosárlabda életet teremtett.

Személyiségéről, nevelő hatásáról a Könyves Évkönyvben megjelent egyik tanítványának az írásából idézünk: "A Tanár Úr azt akarta, hogy szeressük a sportot. Vannak események és vannak emberek, amelyekről, és akikről csak az idő múlásával derülhet ki, miféle szerepet is játszottak életünk, gondolkodásunk, emberré válásunk alakulásában. Verbényi Tanár Úr egy nagy tanárgenerációnak volt a tagja. Kimondhatatlanul sokat köszönhetünk nekik. Mindenekelőtt azt, hogy mindazt, amiben hittek belénk tudták oltani. Így bármi is történjen, Ők tovább élnek bennünk. Tisztességük, hivatásuk iránti alázatukat, a gyermekekért érzett felelősségüket visszük mi is magunkkal tovább." (Siklósi Beatrix, volt Könyves diák)

Verbényi Tanár Úr 1997-ben 73 éves korában a SOTE testnevelés tanszékvezetőjeként vonult nyugállományba. A TF-en 1991-ben a forradalom utáni erkölcsi rehabilitáció keretében címzetes egyetemi tanárrá nevezték ki.

Kőszegi Jánosné (Kutsági Éva) 1925-ben született, ma 86 éves. Testnevelő tanári diplomáját 1949-ben a TF-en szerezte. Fiatal tanárként férjével együtt a TF kollégiumában nevelő tanári tevékenységet folytatott.

Testnevelést a budapesti Munkácsy Mihály Általános Iskolában és az Alapfokú Művészetoktatási Intézményben 51 éven keresztül oktatott, majd nyugdíjazása után még 20 évig tanított. Testnevelési óráin az „ép testben ép lélek” elvét alkalmazva nevelte diákjait az egészséges életre és a sport szeretetére.

Határozott tanári személyisége meghatározó volt az iskola nevelő munkájában. Kollégái, tanítványai és a szülők tiszteletét, szeretetét élvezte. Az iskolán belüli és a zuglói sportélet aktív szervezője volt. Magával ragadó lelkesedésével, kiapadhatatlan energiájával mozgósította tanítványait, kollegáit a rendszeres sportolásra.

Az iskolai testnevelés és diáksport hatékony irányításán túl a versenysportban is kiemelkedő eredményeket ért el. Evezésben kilencszer nyert magyar bajnokságot és az Európa-bajnokságon kétszer második helyezést ért el. Az öttusasportban belovaglást végezve kilenc éven keresztül együtt dolgozott Balczó Andrással.

Tanítványai és a sport iránti szeretete, valamint határozott tanári egyénisége, lelkiismeretes szakmai munkája a fiatal pedagógusok és környezete számára példaértékű volt.

Kovács István 1927-ben született, ma 84 éves. Tanyasi gyerekként került be a Szentesi Gimnáziumba, ahol megismerkedett az atlétikával és a szertornával. TF-es évei alatt hármasugrásban kétszer nyert főiskolai bajnokságot. Testnevelő tanári diplomáját 1951-ben évfolyamelsőként szerezte, amiért a „TF nagydíját” kapta.

Tanári pályáját Túrkevén kezdte, majd Christián László kollégájaként a Gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumba 36 éven át tanított, úgy hogy egy napot sem hiányzott. Tanítványaival együtt sportolva atlétikában, tornában és kosárlabdában értek el megyei és országos sikereket.

A tanár úr 1954-ben a magyar-finn atlétikai viadalon tagja lett a magyar válogatottnak. Tanítványai büszkék voltak tanárukra, akinek szakértelme, szorgalma, pontossága és közvetlen barátságos egyénisége példaértékű volt számukra.

A Tanár Úr nyugdíjba vonulása után is aktív sportoló maradt. Hazai és nemzetközi szenior atlétikai versenyek rendszeres résztvevője volt. Az USA szenior atlétikai bajnokságán 2006-ban, a 75 évesek korcsoportjában távol és hármasugrásban második helyezést ért el. Ljubljanában a szenior atlétikai Európa-bajnokságon 2010-ben hármasugrásban bajnok lett.

A testnevelés tanításán, az edzéseken és a rendszeres versenyzésen túl sportszakmai szellemi tevékenysége is kiemelkedő.

Szakcikkei a Gyulai Hírlapban rendszeresen megjelentek. Szellemi életműveként említjük a "Rajttól a célig" című könyvét, amelyben élete történetét dolgozza fel.

Halmos László 1927-ben született, ma 84 éves. Gimnáziumi tanulmányait Kaposváron végezte, ahol Czirják József tanár úr – később a TF tanszékvezetője – irányította testnevelő tanári pálya felé.

Szegeden a Tanárképző Főiskolán 1948-ban, majd az Apáczai Csere János Főiskolán 1954-ben szerzett testnevelői diplomát. Fiatalon számos sportágban így kézilabdában, kosárlabdában, atlétikában és tekében versenyzett és ért el szép eredményeket. Testnevelő tanári tevékenyégét Somogyvámoson kezdte meg, majd 1949-be Kaposvárra került, ahol 1956 és 1968 között testnevelési szakfelügyelőként dolgozott. Tanítványait élvezetes óravezetésével és sportos életvitelével a mozgásban gazdag életre nevelte. Iskolai tanári tevékenységén túl aktív résztvevője, sőt irányítója is volt Kaposvár és Somogy megye sportéletének. A városi kosárlabda szövetség elnöke és a megyei kézilabda szövetségnek pedig alelnöke volt.

1987-ben nyugállományba vonult, de szeretett iskolájának a kosárlabda csapatát továbbra is irányította. Halmos László testnevelő tanár Kaposváron jelenleg is nagy tiszteletnek és szeretetnek örvendő elismert és megbecsült személyiség.

Németh József 1929-ben született, ma 81 éves. A Katonai Tisztképzőn 1956-ban, majd a TF-en 1962-ben szerzett testnevelő tanári diplomát. Ezután a Pécsi Tanárképző Főiskola Gyakorló iskolájának lett vezető tanára, ahonnan 30 év munkaviszony után vonult nyugdíjba. Ezután még 8 évig  tanított.

Színvonalas oktató-nevelő munkája mellett több sportágban folytatott eredményes edzői tevékenységet, számos válogatott versenyzőt nevelt.

Pécs város sportéletének meghatározó személyiségeként vezetője volt az Általános Iskolai Sportbizottságnak és a Megyei Atlétikai Szövetségnek. Két cikluson keresztül eredményesen vezette a Pécs városi-Baranya megyei Testnevelő tanárok Egyesületét.

Németh József olyan kiváló testnevelő tanár, akinek a munkásságát mindenkor a szakmai és a tanítványok iránti szeretet hatotta át. Vezető tanárként a fiatal testnevelő tanárok százait nevelte a tanári hivatás iránti elkötelezettségre, tanítványainak szeretetére. A mai napig sem szakadt el az ifjúság sportjától. A diáksport versenyeken rendszeresen versenybírói feladatokat lát el. Színvonalas és lelkiismeretes tanári, edzői és sportvezetői tevékenységét a város és a megye rangos kitüntetésekkel ismerte el.

Gyülvészi István 1929-ben született, am 81 éves. Testnevelő tanári diplomáját 1952-ben TF-en szerezte. Miskolcon a Kilián György Gimnáziumban 1962-1978-ig eltöltött évek követtétek, ahol feleségével együtt teremtettek kiváló sportéletet. Ezután nyugállományába vonulásáig 25 éven keresztül a Fáy András Közgazdasági Szakközépiskola tantestületének volt megbecsült és elismert tanára.

Gyülvészi tanár úr 54 éven keresztül folyamatosan, szinte megszakítás nélkül tanított és több ezer tanítványával szeretette meg a testnevelést és a sportot. A sport iránti elkötelezettségét lányai és unokái is tovább viszik. Kedvenc sportágaiban a kézilabdában és a labdarúgásban tanítványai kiváló eredményeket értek el a megyei és az országos diákversenyeken, diákolimpiákon.

Az iskolai testnevelés tanítása és a diáksport irányítása mellett számos közéleti feladatot is ellátott. Többek között elnöke volt a Borsod Megyei Kézilabda Szövetségnek és a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete Borsod Abaúj Zemplén  megyei szervezetének.

Kiváló pedagógiai tevékenyégét számos kitüntetés fémjelzi. A testnevelés és a sport ügyét alázattal és hittel szolgálta egész életében. Életútja mindannyiunk számára követésre méltó példa!

Fenyves Alajos 1933-ban született, ma 78 éves. Testnevelő tanári diplomáját 1955-ben a TF-en szerezte. Friss diplomásként Várpalotán kezdett tanítani, majd 1958-ban a pécsi Belvárosi Általános Iskolába került. Ekkor bízták meg szakfelügyelői tevékenység ellátásával is. 1966-ban a Pécsi Városi Sportiskola igazgatójává nevezték ki. Létrehozta az ország első közoktatási típusú sportiskoláját TÁSI néven. Kidolgozta az iskola speciális tantervét, amelyben a tanulás és az eredményes sportolás összhangját teremtette meg. Szükség esetén a jó sportoló tanulók közismereti tantárgyakból történő egyéni korrepetálását is biztosította. Céljai elérése érdekében a sportot, a sportoló tanulókat segítő támogató tantestületet alakított ki. Megvalósította és működtette az utánpótlásképzés korszerű rendszerét. Számos tanítványát juttatta el a magyar válogatottságig, sőt az olimpiai részvételig is.

Színvonalas szakmai-tanári munkájáért, következetes, szigorú, de mindig szeretetteljes pedagógiai tevékenységéért tanulói lelkesedtek érte.

Pécs város büszke Fenyves Alajos kiváló testnevelő tanári tevékenységére különösen az utánpótlás korú versenyzők nevelés terén elért kimagasló eredményeire.

Több társadalmi szervezet vezetőjeként aktív résztvevője volt a város közéletének, 2000 és 2004 között a Pécs városi megyei Testnevelő Tanárok Egyesületének elnöki tisztségét töltötte be. Színvonalas tanári és vezetői tevékenységét számos kitüntetéssel ismerték el.

Molnár István 1934-ben született, ma 77 éves. A Matolay életműdíjban részesülő kollégák között "ifjúnak" számít. Testnevelői tanári diplomáját 1957-ben a Pécsi Tanárképző Főiskolán, majd 1969—ben a TF-en szerezte. Tanári tevékenyégét Martfűn kezdte meg, majd 1965-ben Mórra került, ahol a Radnóti Miklós és a Petőfi Sándor Általános Iskolában, valamint a Perczel Mór Szakközépiskolában 40 éven keresztül tanított. A Táncsics Mihály Gimnáziumból 1995-ben vonult nyugállományba. Sokoldalú gyakorlat orientált sportember, aki kézilabdában, úszásban és tollaslabdázásban sikeresen edzősködött. Tanítványai nyolc sportágban képviselték Fejér megyét az országos általános és középiskolás versenyeken, diákolimpiákon, ahol számos aranyérmet és dobogós helyezést értek el.

Legkiemelkedőbb eredményeit versenyzőivel a tollaslabda sportágban érte el. Kezdeményezésre 12 iskolában lett népszerű és alakult meg a tollaslabda szakosztály. Ebben a sportágban ő maga is rendszeresen versenyzett, búcsúmérkőzését 65 éves korában a szenior kategóriában játszotta. Sportszerető, példamutató nevelői hatására számos tanítványa választotta a testnevelő tanári hivatást.

Jelenleg 77 éves korában is aktív tagja Mór sportéletének, ahol elsősorban a Móri Úszóegyesület irányításban vesz részt. Kollegáinak a véleménye szerint, ha a fáradtságot nem ismerő tevékenyégét abba kellene hagynia, valószínűleg hiánybetegséggel kezelnék.

Alapító tagja és jelenlegi elnöke az MTTOE Mór Városi szervezetének. Környezetében elismert és megbecsült tanár ember.

Egyetem

Felvételizők

Hallgatók

Oktatás

Tudomány

Hírek

2024. Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem
Minden jog fenntartva!